Amatőr Makettezés

Emberek nem furcsa? Minden makettező úgy kezdi, hogy vesz vagy kap egy makettet, és legyen új vagy régi, egyszerűen néz ki, hisz még nem javítgat semmit.Aztán kap még egyet vagy vesz még egyet, mert látta, hogy értelmes a hobbi, élvezi, és hogy megéri!Mert nagyon megéri! Aztán vesz még meg még és még és még.És rakja és rakja és rakja. De olyan a modellező, mint a mókus! Telirakja a száját mogyoróval(itt ugye ez egy metaforikus kép, a szája a szobáját, a mogyoró a kiteket jelképezi), majd elás egy csomót télire. Néhányat kiás, de persze van amit nem talál meg. Ezekből fa lesz. Ez a modellezőknél azért kicsit más. Mi ugye (amit a mókus kiás) megépítünk mondjuk 5-öt egy év alatt, de mondjuk voltunk egy kiállítás és vásáron, és vettünk hetet. Máris van kettővel több.Ezeket is csináljuk, de ebben az évben is begyűjtünk pár pluszt. Aztán pár év múlva, mondjuk látunk egy jobb mondjuk Mig-21-est, megvesszük.Hohó! De nekünk már volt egy. És még annyi minden van, hogy az egyik miget nem is tudjuk megépíteni, mert nincs rá idő. Ezért túladunk rajta. Meg még sok másikon. Ezeket más csinálja meg(fák lesznek). Miért jó az nekünk, hogy több ezer forintokat fizetünk egy modellért, csak azért, hogy a polcunkon álljon több hónapig (vagy több évig) egy dobozban, majd (esetleg áron alul) túladunk rajtuk? Miért gyűjtögetünk ahelyett, hogy egyet veszünk, megépítjük, és vesszük a másikat? Nos azért, mert annyi sok modell van a választékban, hogy dönteni se tudunk. Mint a kisgyerek a cukorkaboltban(Anyúú még ezt is meg ezt is kérlek anyúú...téma). De ez nem baj, hisz ha a piacról kikerül egy ritkaság, akkor azt később még megtalálhatjuk, és meg is építhetjük. Hát nem nagyszerű? Meg persze ahogy a mókus gyerekei is majd a nagypapamókus(?) által véletlen ültetett fáról eszik majd a mogyorót, úgy majd a mi gyerekeink, unokáink is lehet, hogy majd a mi maradékainkkal kezdenek bele ebbe a nagyszerű hobbiba!(ahogy én is így kezdtem bele...)